Gyereknevelés: egy sima, egy fordított
Az év utolsó hónapja nálam költözéssel telt, épp csak az ünnepekre csendesedtem el. Most, amint az utolsó költöztető dobozokat pakolom ki, kezembe akadt az a piros füzet, amiben rendszeresen leírtam a fiam sajátos mondatait, gyereklogikáját tükröző gondolatait. Ebből válogattam most egy csokorra valót nektek, “a pszichológus is ember”, valamint “a tökéletetlen normális” jeligére, sok szeretettel 🙂
A 2 éves gyerek világa
Huba: “Kérsz még tápszert!” (Értsd: Kérek még tápszert!)
Én: “De Huba, még nem fogyott el a cumisüvegből! Ebben még van!” (Egy kevéske lötyögött az
alján.)
Huba: “Picit nem fogyott el!”
“Répa! Héj nem!” (Értsd: a lencselevesből csak a répát kéri, a lencsét nem.)
“Magába!” (Ne kelljen felöltöznie a játék feltételeként, csak játék legyen.)
Már 3 éves
“Én nem félek, csak a fészkes fenevadaktól!”
(Meséli, hogy megkarcolta az ujját): „…és kiloccsant a szép piros vérem!”
4 éves…
“Mama, az oviban mindenki beszámolt arról, hol nyaralt. Képzeld, az egyik barátom is
Horvátországban nyaralt! És képzeld, mama, a barátom olyan Horvátországban nyaralt, ahol
mindenki magyarul beszélt!”
“Mama, ha neked két fiúbarbid volt és három lány, akkor egy lánynak nem jutott férj!”
Én: “Nos, van már neve a lego kiskutyának?”
Huba: “Nem, még nem sikerült megnevelnem.”
Én: “Huba, kalapban nem ülünk asztalhoz! Vedd le!”
Huba: “De hát örüljetek, hogy eszem!”
Áll a fürdőkádban, miközben folyik a víz.
Huba: “Mama, ne engedj több vizet, tele lesz vele a fürdőkám!”
Én: “A fürdőkád, Huba, a fürdőkád.”
Huba: “Igen, a fürdőkám!”
5 éves
“Jaj, mama, olyan jó illatod van, mintha most mennél dolgozni!”
”Én csak hosszú hajú lányt veszek feleségül. Attól még szeretem a rövid hajú lányokat, hogy nem veszem őket feleségül!”
”Játsszunk boltosat! Én leszek a vásárló, te pedig az áruló!”
Síelés közben szétváltunk: apósom és a férjem egy meredek lejtőn síeltek le, én pedig Hubával egy lankásabb pályán, s megbeszéltük, hol találkozunk. Amikor Huba meglátta, hogy az apja és a nagyapja más irányt vesznek, döbbenten felkiáltott és utánuk mutatott:
“De hát a férfiak arra mennek!”
A férjem egy török barátja Budapestre jött pár napra, velünk lakott, és a régi szép időket felidézendő, minden nap belevetették magukat az éjszakai életbe. Hajnalban jártak haza, estére tértek magukhoz.
Huba így foglalta össze ezzel kapcsolatos meglátásait:
“Apa és a Berke bácsi olyanok, mint a kis Vuk. Éjjel vadásznak, nappal meg alszanak!”
Huba: “Mama, a Csöpi néninek van férje?”
Én: “Nincs, Huba. Csöpi néni elvált a férjétől.”
Huba: “Elvált? Miért vált el?”
Én: ”Mert nem értették meg egymást.”
Huba: ”Nem értették meg egymást? Miért, Csöpi néni férje milyen nyelven beszélt?”
6 éves
”Ákoséknak ahogy potyog ki a tejfoguk, úgy beszélnek egyre csúnyábban!”
“Kapcsold be a mesét, különben nem lesz egy perc nyugtod sem!”
“Apa, én a mamát és téged szeretlek a legjobban a világon! A mamát azért, mert megszült engem, téged pedig azért, mert feleségül vetted a mamát!”
“Johanna a főszerelmem!”
Én: “Meghoztam a kincset maradéktalanul.”
Huba: “Nem maradt egy sem?…”
Újságolja, hogy egyedül vett két pogácsát a boltban:
“Kértem két pogácsát, mondták, hogy nem látnak, de én mondtam, hogy itt vagyok, és adtak. Adtam érte egy lánchidasat, és kaptam érte egy tulipánosat meg egy ezüst címereset.”
Síeltünk.
Én: “Huba, nincs izomlázad?”
Huba: “Mi az az izomláz?”
Huba: “Mama, miért nem megyünk az ovisokkal a Skanzenbe szüretelni?”
Én: “Mert drága a busz.”
Huba: “Mennyi?”
Én: “40 ezer forint.”
Huba: ”És ki van rajta?”
Én: “Tessék?”
Huba: “Kinek a képe van a pénzen? A 40 ezer forintoson.”
Én: “Hubus, mi ez a seb a lábad ujján? Belerúgtál a küszöbbe?”
Huba: “Nem. Abba a szekrénybe, amiben a pálinkák vannak tartva!”
…15 éves…
Én: “Hubuskám, te az elmúlt napokban napi 6-7 órákat töltöttél online! Látom a family linken!
Nekem ne gyere azzal, hogy semmire nincs időd, csak tanulsz!
Huba: “Jól van, mama!… Jár a keksz!”